"Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen."
(Albert Einstein)

"Bölcs választ csak okos kérdésre kaphatsz."
(Johann Wolfgang Goethe)

 

Kedves Látogató!

Ön most arra az oldalra jutott, ahol az önismereti csoportterápia részleteit ismertetjük. Ezek az információk már azok számára lehetnek fontosak, akik képesek magukért időt/energiát is áldozni, ezzel már egy következő lépést téve önmaguk felé. Amennyiben úgy véli, a fenti két idézet joggal született, örömmel vezetjük végig az érintett kérdéskörökön.

A MŰVÉSZET- és STÍLUSTERÁPIA

részletes ismertetése

MIVEL FOGLALKOZIK? MI A CÉLJA?

A szocioterápiák családjába tartozó Művészet- és Stílusterápia foglalkozás, jellegét tekintve egy változatos, összetett tevékenység, amely térben és időben is egyesíti a résztvevők fizikai, pszichés és társadalmi jelenlétét, az alkotás - mint önkifejezés - segítségével. A foglalkozás csoportos formában zajlik, mégis, egyenlő esélyt biztosít a tagok egyéni és egyedi kérdéseinek/válaszainak felszínre hozatalához, a tagok önmagukra és egymásra reflektáló felismerésein keresztül.

Célja, hogy a mélyünkben élő valónkat feltárja, hogy nyilvávalóvá váljanak előttünk azok a rejtett érzések, gondolatok, benyomások, behatások, amelyeket még nem ismerünk pontosan önmagunkban, ám, amik problémáinkat, kétségeinket, fájdalmainkat, így akár betegségeinket is okozhatják mindennapi életünkben.

MILYEN MÓDSZERRE ÉPÜL?

"Elménknek a legmagasabb rendű és legtöbb élvezetet adó működése a képzelet munkája, a fantáziálás."
(Csáth Géza)

Ahhoz, hogy a láthatatlan, de élő, változó rétegeinkből előhívjuk válaszainkat, különféle látható, hallható, megtapasztlaható - tehát közvetlenül is érzékelhető - eszközökre van szükségünk. Ezek biztosítanak lehetőséget arra, hogy érzeteink, viszonyulásaink, rejtett tartalmaink felszínre kerüljenek. Ahogy egy alkotó, alkotásán keresztül bepillantást enged önmaga benső énjébe, így tekinthetünk be mi is önmagunk világába, megnyilvánulásainkon, produktumainkon keresztül. A feltárulkozó (nem mindig tudatos) őszinteség, a "kiélt" élmény, alkotói katarzist hozhat létre, míg a "mű" alkotójáról is üzen, ami egy külső szemlélőben akár másféle élményt is jelenthet. Létrejönnek érzések, amivel a szemlélő azonosulni képes, amit kívülről jobban lát, de amely érzetet talán addig, önmagának sem mert/tudott megfogalmazni, legyen az a saját vagy más műve. Így alkotó és szemlélő kapcsolatba kerülnek egymással, hatásaik nyomán további, kölcsönös megismerésekre, megértésre nyitnak lehetőséget egymás számára is.

MILYEN ESZKÖZÖKET ALKALMAZ?

"Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra."
(Csontváry Kosztka Tivadar)

Leginkább az érzékekre ható eszközöket, pl:

  • a képzőművészet (kollázs, montázs, festés, rajzolás, formázás)
  • a mozgás (téma-mozdulatok, élőképek, térérzékelés, testhatár)
  • a zene (létrehozott, hallgatott, létrejött hangok, dallamok)
  • irodalmi és egyéb szövegek (szóláncok, szóképek, hasonlatok, idézetek)
  • stílus-elemek(testbeszéd, mimika, gesztus, hanghordozás, viselet-jellegek,textúrák)
(Az alaptémák a GALÉRIA menüpont alatt.)

 

MILYEN ELŐKÉPZETTSÉGET IGÉNYEL?

"Minden ember élete kísérlet arra, hogy eljusson önmagához."
(Hermann Hesse)

A fenti eszközök, csupán eszközök... - a foglalkozásokon való részvétel nem igényel semmiféle művészi, szakmai előképzettséget, tudást, nem művészfejlesztés a cél, hanem a résztvevők által létrehozott produktumok elemzése nyomán, önmagunk alaposabb megismerése. A csoporttagok produktumaival szemben nincs esztétikai elvárás, követelmény, alapnorma - így egy alkotás, (megnyilvánulás) minősítése sem cél, hanem az azt létrehozó okoknak, késztetéseknek, az alkotói folyamatnak a megismerése, megértése a fő szempont.


MILYEN ÚJ ÉLMÉNYT, MEGOLDÁST JELENTHET?

"Senki sem róhatja fel nekünk, hogy olyanok vagyunk amilyenek, de azt igen, ha nem vagyunk önmagunk. Az önismeret az ember fokmérője"
(Akhilleusz Tatiosz)

Ezt a fokmérőt adhatja, jelentheti leginkább... - így sorsunk saját urai lehetünk az önismeret által. Bár a tőlünk független történések, kellemes és kellemetlen behatások valószínűleg mindig is jelen lesznek életünkben, de az önismeret stabilitásával, önbecsülésünk és önbizalmunk, mások létjogosultságának megértésével, teljes valónk átgondolásán keresztül - már képesek lehetünk kezelni, "kézben tartani", irányítani és vezetni sorsunkat. Így kiszolgáltatottságunk gyengülhet - tudatos életvezetésünk, kapcsolatrendszerünk erősödhet, életvitelünk, életmódunk jobb irányba fordulhat. Önazonosságunk megerősödhet, válaszaink bővülhetnek.

Az alkotói tevékenység - függetlenül az esztétikaii minőségtől - sikerélmény. Tudatosabb megélésével változhatunk, akár, ha csak szelepként működik, akár, ha az élmények beépülnek és teljesebbé tesznek, életminőségünk javulhat. (Tatiosz kapcsán - gondoljunk az ókóri görög drámákra, művészekre, gondolkodókra, tudósokra, filozófusokra, gyógyítókra stb.  - az akkori társadalom mennyire épített ezekre az alkotói kölcsönhatásokra, talán, nem véletlenül...)

"Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni."
(Csíkszentmihályi Mihály)

A lelki élmények - szellemileg rögzíthetőek. Előhívhatóak, rekonstruálhatóak. A megélt hatások alakítnak, az fizikai valóságunkban is megjelenik, így ez a visszaható körforgás - bármely alkotóelem irányából változtatható. Ezáltal betegségeink, kedélyállapotaink, szellemi kapacitásaink stb. - is mind fejleszthetőkké válnak, melyek a környezetünkből is visszatükröződnek, társas kapcsolataink minősége is velünk változhat.

Egy tudatos, például stílusterápiás alkalmazással, a színekkel, formákkal, textúrákkal, összhatásokkal, a tartásunkkal, mozgásunkkal, hanghordozásunkkal, arcjátékunkkal - vagyis  viselkedésünkkel, magatartásunkkal, mint harmóniánkkal - így egy új energiakészlettel - már mi, saját magunk tudunk közvetlenül is gazdálkodni. Felismerhetjük, hogy hol szökik energiánk, miből áll össze egy lelkileg, szellemileg, testileg értékes forrás. Lehetőséget ad, tudatosítani a tápláló elemek sorát, amik mindig is adottak voltak, csak amit talán nem ismertünk eléggé, így nem tudtuk azokat jól ki- és felhasználni.

Az önismeret egy izgalmas, ám figylemet, fegyelmet is igénylő út, amelyen járva kiegyensúlyozottabbá válhat az életünk, de az önmagunkhoz vezető út is sokrétű, néha nehéz is. Munka is egyben, összetett folyamat, ami során előfordulhat, hogy számunkra érzékeny, törékeny területeket érintünk, de egy seb orvoslása  - mint minden sérült esetben - csak a beteg terület pontos behatárolásával, a forrás alapos és óvatos feltárásával végezhető.

A CSOPORT, MINT KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ KÖZEG

"Egyetlen esemény felébresztheti a bennünk lakó, számunkra ismeretlen valakit. Élni annyit jelent, mint lépésről lépésre megszületni."
(Antoine de Saint-Exupéry)

A megélés, megértés lehetősége a csoporttagok számára egyformán adott, ám mindenki maga dönti el, hogy milyen léptékben és ritmusban szeretne önmagával és problémáival szembenézni. A csoport egy bensőséges, védett környezet, ahol ugyanúgy megteremtjük társainkkal különböző viszonyainkat, mint ahogy ezt életünk egyéb területein is tesszük. Ám ellentétben a külvilági helyzetekkel, a csoporton belüli történések megértésére mindig van mód, visszatérő alkalom, így tisztázásra kerülhetnek adott kérdések, időközi gondolatok, vagy egyébként rejtve maradó érzetek. Ez is jelentősen segítheti életünket, hiszen a csoporton kívüli életünkben is különféle emberi értékrendekkel találkozunk, így viszont a belső példák által, idővel a sokszínűség felismerése, a megértés, elfogadás, már tudatosan lehet jelen mindennapjainkban.

A csoportmódszernek köszönhetően új látásmódot, szempontokat kaphatunk mindenkori társas (családi, magán, munkahelyi, társasági stb.) kapcsolataink jobbá tételéhez, tehát a foglalkozások így, egyféle szocializációs tréningek is egyben.

 

MIKÉNT ZAJLIK EGY FOGLALKOZÁS?

"Nincs szégyellnivaló az életben. Csak a gyávaság szégyenletes, mellyel az ember nem tud adni vagy nem mer elfogadni érzéseket."
(Márai Sándor)

A csoportfoglalkozások egy állandó, külső behatásoktól mentes helyszínen, heti rendszerességgel, adott napon, a csoport által előre fixált időpontban kezdődnek és végződnek.

A csoportvezető által moderált foglalkozásokon a tagok, a fenti különféle technikákkal készítik el egy-egy adott témára épülő munkáikat, végeznek közös és önálló gyakorlatokat, amiket a csoport tagjai, minden esetben közösen elemeznek. Így sort kerít a társaság arra, hogy mindenki alkotása, megnyilvánulása, vagyis minden tag működése (problémája, állapota) fókuszba kerüljön, egyenrangúan és egyforma lehetőségeket biztosítva. A leginkább 3 órás foglalkozásokat egy kisebb szünettel tartjuk, átlag 8-10 fő egyidejű részvételével. A létrejött alkotások a tagok saját tulajdonában maradhatnak, amelyek elkészítéséhez a szükséges alapanyagokat a csoportvezető biztosítja.


"Az értelem hiánya akadályozza az élet kiteljesedését. Sok minden, talán minden elviselhető, ha értelme van."
(Carl Gustav Jung)